Négylábú kedvenceink után 1810 óta szedi a hatóság a negyedévenkénti adót.
A törvényhozó ugyanis ekkor döbbent rá, hogy a kutya se tejet, se tojást nem ad, de még csak emberi fogyasztásra alkalmas húsa sincs, és így is pénzforrássá minősíthető.
Ezért a sokak által csak bolhazsáknak becézett házőrzőt a rendkívül bölcs III. Frigyes Vilmos porosz király luxusállattá léptette elő, és az ebtartókra luxusadót vetett ki.
Bár manapság a reggelente kutyáját sétáltató otthontalan utcalakó nem úgy érzi, hogy luxus élete lenne, a kutyaadó töretlen sikere a mai napig is megmaradt.